Lassan négy éve, hogy először láttalak hastáncolni. Én is mindig táncoltam: balettoztam, salsáztam, néptáncoltam a világ számtalan fajtájából,... de így!!!... "meglátni és megszeretni pillanat műve volt".
A zene, a tánc, a tanárnő- akkor valami olyan megmagyarázhatatlan érzéseket hozott ki belőlem, hogy azóta is, minden szerdán járok hozzád táncolni. Ezeken a napokon olyan nagy öröm és várakozás van bennem, bizsergés jár át, mert tudom, hogy ilyenkor feltöltődök, kipihenem magam, és önmagam lehetek. Van amikor jobban "kinyílik" az ember, valamikor kevésbé, de akkor is tudom, hogy itt veled és a lányokkal együtt vagyunk,- ahol mindenki más, másképpen él, és éli meg az adott pillanatot, a "feladatokat", a zenéket, és mégis olyan légkört alkotunk, ahol mindenki jól érzi magát.
Eleinte több helyen is jártam, próbálkoztam tánctanárokkal, de sehol sem találtam azt, amit Te adsz nekünk: kedves és szeretetet teljes, őszinte odafigyelést. |
